Bár kevesen tudják, Robert Capa, a világhírű haditudósító Magyarországon látta meg a napvilágot. Kontinenseken átívelő kalandos életéről úgy gondolom érdemes pár szót ejteni.
("Mi a különbség a haditudósító és miden más egyenruhás között? A haditudósítónak több pia, több csaj, több fizetés és nagyobb szabadság jut, mint a katonáknak..." - írta önmagáról Robert Capa.)
1931-ben, tizennyolc évesen hagyta el Magyarországot. Öt különböző háborúban vett fotósként közvetlenül részt, s alig múlt negyvenéves, amikor Vietnamban aknára lépett, és meghalt.
Friedmann Endre 1913. október 22-én született Budapesten. A harmincas évek elején kezdett fotózni hobbiszinten. Miután Párizsba költözött felvette az amerikai hangzású Robert Capa nevet (barátai cápának becézték), azt remélve, így több megbízást kaphat, mint fotós vagy újságíró. Számítása helyesnek bizonyult, a francia Vu magazin felkérte 1934-ben hogy dolgozzon nekik. Már ekkor felfigyelt rá a szakma, Trockijról a száműzött szovjet forradalmárról készített portréi miatt. 1936-ban már a Regard magazinnak tudósít a spanyol polgárháborúról. Itt készült el a leghíresebb, és mai napig leginkább vitatott képe A milicista halála, ami azonnal meghozta számára a világsikert. A képet a Life magazin közölte – sok más fotójával egyetemben – és azonnal vitákat váltott ki szakmai berkekben, miszerint a kép megrendezett, beállított, tehát nem dokumentum. A hivatalos álláspont azonban – habár a vita nem zárult le – hogy a kép eredeti, Capa valóban abban a pillanatban fotózta le a katonát, amikor az egy golyótól elesett a harcmezőn.
A milicista halála (A katonát később Federico Borelli Garcia néven azonosították]
A már híres Capa ezek után a Japán-Kínai háborúból tudósított, 1940-ben Mexikóba utazott. Bár már elismert haditudósító volt, egészen 1943-ig nem kapott megbízást. Ekkortól azonban az amerikai hadsereg hivatásos tudósítójaként dolgozott, előbb Észak – Afrikában, majd Szicíliában kísérte az amerikai csapatokat (katonákkal együtt ejtőernyővel ugrott le) . 1944. június 6-án a partraszállók első hullámával ért partot Normandiában. Ő volt az egyetlen fotós, aki közeli képeket készített az eseményekről. Miután visszatért, a laboránsra bízta a tekercseket, és lepihent. A fiatal alkalmazott azonban hibát vétett, így nyolc kép kivételével az összes felvétel teljesen tönkrement, vagy elmosódott (Capa összesen 106 fotót készített a partraszálláskor). A Life magazin ettől függetlenül közölte a képeket enyhén életlen képaláírással. Ez dühítette Capát, mert érzékenyen érintette, hogy a rossz minőségű fényképeket leközlik, ráadásul magyarázkodó szöveget írnak mellé. A képek mindemellett híresek lettek, és hamar bejárták a világot. A fotókat Steven Spielberg is használta a Ryan közlegény megmentése című filmjében, a normandiai partraszállás nyitóképeihez, sőt Capa alakja is megjelenik a filmben pár pillanat erejéig.
D-day, Omaha beach
"Azon dolgok közül, amelyek az eseményekről informáltak, Robert Capa Omaha Beach-i pillanatfotói voltak a legjobbak. Újra akartam teremteni azokat az érzéseket, amelyeket minden egyes fotója megtekintésekor éreztem." – Spielberg
1947-ben, amikor megalapította a Magnum fotóügynökséget, már Amerikában élt, utazásainak már New York volt a kiindulópontja.. Titkos kapcsolatot folytatott Ingrid Bergmannal, nagy kanállal habzsolta az életet. Ekkor írta meg önéletrajzi regényét, melynek címe - Kissé életlen – emlékeim a háborúból - utal az elrontott normandiai képekre, melyek élete végéig bosszantották (A könyv egyébként 2006 októbere óta itthon is kapható). 1948-ban Magyarországra jött, hogy fotókat készítetsen a lebombázott Budapestről. Soha nem feledkezett meg hazájáról, utazásai során gyakran látogatott haza. Nem tudott azonban egy helyben maradni, háborút keresett, és rövidesen talált is. A Life magazin felkérésére Indokínába utazott, hogy tudósítson laoszi és vietnámi függetlenségi háborúról. A vonuló katonákat, a temetetlen halottakat fotózta Thai Binben, amikor a parancsnok határozott figyelmeztetése ellenére felmászott egy dombra, hogy készítsen pártájképet is. Ekkor lépett taposóaknára, ami azonnal megölte.
Robert Capa hihetetlen mennyiségű, közel hetvenezer negatív, képet hagyott hátra. Fotózott Szovjetúnióban, Törökországban, Izraelben, Dél-Amerikában, gyakorlatilag bejárta az egész világot – és megörökítette azt.
Mind a mai napig az egyik legnagyobb háborús fényképésznek tartják a világon.
„Ha nem elég jók a képeid, nem voltál elég közel”- mondta mindig. Ezúttal Thai Binben tévedett. Túl közel ment.
