Magyar Trendi Klub

A Magyar Trendi Klub (mtklub.hu) cikkeinek archívuma.

Kövesd a frissítéseket!

Friss topikok

Segner János András, a turbina atyja

2007.08.31. 12:03 mtklub.hu

 Orvos, matematikus, fizikus, feltaláló, tanító és csillagász. Az XVIII. századi magyar koponyák méltán megbecsült példánya. Elsősorban a róla elnevezett Segner kerék (a reakciós turbinák őse), a felületi feszültség fogalmának bevezetésével, és a folyadékok felületének domborúságának, vagy homorúságának vizsgálatával vált híressé.

A Segner kerék nem hiszem, hogy sokaknak ismerős lehet, az utóbbit viszont mindenki tanulta, vagy tanulja fizika órán, mindenesetre tanították. :)
Foglalkozott mezőgazdasággal. Egyik tanulmányában a kéndioxidot javasolta a gabonafélék fertőtlenítésére, talajjavításhoz fahamu alkalmazását javasolta.


uszik1.jpgSegner kerék

Egyszerű szerkezet, mint minden nagy találmány, de minek fecsérelném a szót, ha nem tudom ékesszólóbban elmondani, mint a feltaláló maga:

„A vízikerék lényege egy tetszés szerinti alakú és nagyságú tartály, ezt úgy kell felerősítenünk, hogy egy tengely körül könnyűszerrel foroghasson. A tartályból alul egy belül üres kar nyúlik ki, s ennek oldalán - miként az ábra mutatja - egy tetszés szerinti nagyságú lyukat fúrunk. Ha az ember a tartályba vizet önt és állandóan gondoskodik arról, hogy a lyukon kifolyó vizet pótolja, az edény a tengely körül forogni kezd, a kifolyó víz útjával ellentétes irányban. Ez a mozgás állandóan fokozódik Egy bizonyos sebességig. Következésképp a víz kiömlése is erősbödik, így hát a víz pótlásáról is fokozott mértékben kell gondoskodnunk, ha a tartályban állandó szintet akarunk biztosítani…"

Programa quo theoriam machinae cuiusdam hydraulicae raemittit
(Göttingen, 1740)

Gondolom egyértelmű a működési elv, ha nem, akkor hozzáfűzök egy kis magyarázatot. A tartályban tornyosuló folyadék súlya kipréseli vizet a nyúlványokon elhelyezett lyukon. Hatás-ellenhatás törvény, rakétaelv, esetleg belekeverhetjük a lendületet is, lényeg, hogy a kipréselt víz megforgatja a tárolót. Segner felismerte, hogy a forgási sebességet maga a centrifugális erő is növeli, mivel felgyorsítja a víz kiáramlásának sebességét (Bár szerintem ez a gyorsítás, avagy kiáramlás ugyanolyan mértékben csökkenti is – a szerző) .
Szerkezetét először Göttingen közelében fekvő falu olajütő malmához használták fel (olajtartalmú növények, magvak préselésére).
 

segner_kerek.jpgKohézió, Adhézió

Mielőtt megijednétek, érthetően fogom elmagyarázni, hasonló káromkodások nélkül.
A kohézió lényegében a folyadék „nárcisztikusságát” fejezik ki, mennyire vonzódik önmagához. Ennek a vonzalomnak az eredménye, hogy minden folyadék, próbálja felvenni a legkisebb fajlagos felületű – gömb - alakot. Ezen erő miatt lehetséges, hogy Archimédeszt meghazudtolva, egy pénzérme fent maradhat a víz tetején, vagy vegyük a „Vízipók csodapókot”, aki szintén császkál a víz felszínén. Kedvencem viszont a pálinkával púposra töltött feles pohár esete volt Balatonon :). Ez tulajdonképpen a felületi feszültség.

 

 

 

 

 

 

segner_kicsi2.jpgA folyadékok domborúsága, homorúsága arra vezethető vissza, hogy minden anyagnak van ilyen vonzási képessége. Levegőnél ez elhanyagolható, de egy üvegpohárnál már láthatóvá válhat, hogy a víz homorú formát vesz fel amint az üveg vonzani kezdni, a higany viszont, aminek nagy a felületi feszültsége már domborút. Sajnos a végkövetkeztetéseket, és a matematikai, fizikai kifejtést nem írhatjuk János számlájára, azt később Thomas Young írta le.



adhezio2.jpgSegner János (Pozsony, 1704. okt. 9. – Halle, 1777. okt. 5.). tanulóévei alatt matematikával, és geometriával ismerkedett. Tanulmányai közben egy pestis járvány elöl volt kénytelen menekülni, majd később elkapta a tífuszt. Valószínűleg ezek hatására kezdett orvosi tanulmányokba. 1725-ben beiratkozott a híres jénai egyetemre, s ott filozófiát, matematikát és orvostudományt tanult - egy időben. „Harmadévesként” már előadásokat tartott. 1730-ban megszerezte orvosdoktori címét, majd visszatért Pozsonyba gyakorló orvosnak. ’31-ben Debrecenbe hívták a „civiltársaság” városi orvosának. E megtisztelő felkérést visszautasította, de a weinmari herceg meghívásának már engedet, és visszatért a jenai egyetemre. Anno, tanulmányai során beleszeretett professzorának, Teichmeier Frigyesnek a lányába így – hogy teljes legyen a szappanopera - szerelmi szálak is fűzték az egyetemhez. Vándor lélekként ott se maradt sokáig, előbb Halléba hívták majd onnan az újonnan alapított göttingeni egyetemre ment. Ő volt az első az egyetem világhírű matematikusai sorában 31 évesen. Olyan nagy agyaknak készítette elő az alapokat Göttingenben, mint Bolyai, Gauss, Dirichlet, Rieman Clepsch és Klein. Munkáját "kompendiumok", amolyan vázlatok írásával kezdte, melyek az addig tudásanyagot foglalták össze. Korai önálló munkái közül a legértékesebb a forgástestek geodetikus görbéinek problémájával foglalkozott. Hu de nagyot káromkodtam megint. Ez viszi át a síkban tanult két pont közti legrövidebb egyenest térbeli gondolkodásba.
1747-es kiadású gyűjteményes kötetében ismertette először a fentebb említett róla elnevezett kerekét. Segner hangsúlyozta először a tiszta és az alkalmazott matematika szétválasztásának fontosságát, valamint hogy, a matematika és a fizika haladása elválaszthatatlan a csillagászat fejlődésétől.
1748-tól kezdve csillagászattal foglalkozott az általa berendezett csillagvizsgálóban.
1950-ben adta ki négy jelentős tanulmányát, melyből kettőben a vízcsepp alakját, felületét vizsgálja, a másik kettőben alkotja meg a felületi feszültség fogalmát.
Írásai nyomán Európa-szerte kimagasló tekintélyként tisztelték a kor tudományos világában: 1739-ben a londoni akadémia, 1747-ben a berlini akadémia, 1751-ben a Göttingeni Királyi Tudós Társaság, 1754-ben pedig a pétervári akadémia választotta tagjai sorába. Nagy Frigyes porosz király 1754-ben hívta meg a hallei egyetemre matematika- és fizikaprofesszornak ahol elsőként kapta meg a „Professor primarius” (Egyetem első professzora) megkülönböztető címet.

Halleben halt meg 1777. október 5-én. A Segner kereket később Leonhard Euler fejlesztette tovább, megalkotva a turbinák elméletét melyhez már csak egy lépcső kellett a korszerű turbinák felfedezéséhez.

Tidzsi

Források:
Magyar tudománytörténet tankönyv.
Fizikaóra :D
Sulinet 
Jeles napok 
Magyar életrajzi Lexikon

1 komment

Címkék: tudomány technika csillagászat találmány segner jános andrás

A bejegyzés trackback címe:

http://mtklub.blog.hu/api/trackback/id/tr602188978

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

hóóember 2014.12.25. 20:27:32

1950-ben adta ki négy jelentős tanulmányát,.........
Halleben halt meg 1777. október 5-én. Illene kijavítani az elírást.