Borosjenői és szegedi gróf Tisza Lajos (Geszt, 1832. szeptember 12. – Budapest, 1898. január 26.): politikus, miniszter. Tisza Kálmán öccse. Deák Ferenc oldalán a kiegyezés előkészítésén dolgozott. Bihar megye főispánja lesz 1867-ben. Az 1870-ben alakuló Fővárosi Közmunkák Tanácsának első alelnöke és vezetője. 1871-től közmunka- és közlekedésügyi miniszter, de 1873. dec. 19-én lemondott a miniszterségről. Az 1879-ben Szegedet elsöprő árvíz után a város újjáépítésének királyi biztosává nevezik ki. Szolgálataiért (akkoriban a miniszter, biztos stb. szavakat hajlamosak voltak szó szerint venni) 1883-ban grófi rangot kap, Szeged pedig díszpolgárává avatja és parlamenti képviselőjévé nevezi ki. 1875-től haláláig az Országos Erdészeti Egyesület elnöke.
Emlékét a szegedi Széchenyi téren álló bronzszobor, Fadrusz Imre alkotása őrzi, mely a csatolt képen látható. A szobor talapzatából félig kiemelkedő óriási, hősies alakok mintha derékig az árvíz sodrában állva dolgoznának, külön poénként - magának a szobornak a felépítésén. Tessék megnézni! Ezen kívül a Belvárost magába foglaló körút és egy, az Alsóvárost átszelő utca viseli nevét.