Magyar Trendi Klub

A Magyar Trendi Klub (mtklub.hu) cikkeinek archívuma.

Kövesd a frissítéseket!

Friss topikok

Seress Rezső világhírű zeneszerzőnk, a Szomorú vasárnap írója

2008.04.10. 12:33 mtklub.hu

 

seress_kicsi.jpgNem merném megkockáztatni, hogy minden időnk legismertebb magyar zeneszerzőjének tituláljam, mivel ez így nem igaz. Azt viszont bátran merem állítani, hogy Seress Rezső írta a legismertebb magyar „számot” 1936-ban. Kérdezhetnénk: ki ez a Seress? Mi ez a szám egyáltalán? Nem nagyon hallottunk róla. Fiatalabbaknak tán rémlik valami öngyilkos szám a 40-es évekből, de hát ez a krákogás hogy lett volna világhírű?

Szomorú vasárnap, Gloomy Sunday, Einsamer Sontag: a „magyar öngyilkos dal”. Az egész világot bejárta. Kottái és lemezei több mint száz nyelven jelentek meg, többek közt még izlandiul, kínaiul, szuahéliul és eszperantóul is. A dal születése óta szinte évente dolgozták fel híresebbnél híresebb előadók világszerte. Seressnek a jogdíjakból közel négyszázezer dollárja gyűlt össze. Állítólag (és ezt a szót előre jelzem, sokat fogom használni) még Spielbergnek is szóltak a Schindler Listája c. film forgatásán, mikor betette egy jelenetbe, hogy jogdíjas a szám.
A legenda, no meg a korabeli New York Times szerint „tömegesen lesznek öngyilkosok egy dal hatására”. Habár tömeges öngyilkosságról nem beszélhetünk, tényleg találtak embereket holtan mellettük a dal kottáival. Néhol emiatt be is tiltották félve, hogy megcsappan a nép. Mindig is voltak öngyilkos számok, bár manapság már divat az ilyesmit a TV-re vagy a számítógépekre fogni. Most inkább röviden áttérnék a szerzőre, lévén a számot szinte mindenki ismeri.

Seress Rezső 1889. november 3.-1968. január 11.
Budapesten született Spitzer néven, zsidó családban. Két nagy zuhanása volt az életben. Az egyik talán zenei pályáját indította el, a másik vetett véget neki. Fiatalon egy plakáton látta meg Rökk Hédit, a légtornásznőt, egyből belebolondult és elhatározta, hogy légtornász lesz. El is szökött otthonról, beállt a vándorcirkuszhoz amolyan mindenesnek. Lassan feljebb jutott a ranglétrán. Már egészen jól ment a légtornászat, amikor egy mutatványnál Hédivel egyetemben bekötés nélkül lezuhant. A leányzót elkapták, de Rezső métereket zuhant a földre. Cirkuszi karrierje a csontjaival együtt tört ketté.
Egy kocsmai beszélgetés hatására, még mankóval jelentkezett Rákosi Szidi színész-magániskolájába „táncoskomikusnak”, amit el is végzett. Majd kisebb munkák után a városligeti Műszínkörben alkalmazzák. Előkelő hely kevés fizetéssel, prostituáltakkal és alvilággal.

„Engem még nem szeretett senki,
Engem még nem csókoltak szívből igazán,
Nekem nem szabad boldognak lenni,
Nekem álom minden csupán.

Engem még nem szeretett senki,
Engem még nem csókoltak szívből igazán,
Nekem hitvány pénzért kell venni,
Hogyha csókra szomjas a szám.

Engem még nem szeretett senki,
Engem még nem csókoltak szívből igazán,
Nekem hitvány pénzért kell venni,
Hogyha csókra szomjas a szám.”

Bátortalanul ült le néha zongorázni a díszletek mögé, amolyan megnyugtató zenélés címszóval. Meglepetésére a direktor egyszer kiültette a színház elé játszani, ahol ismertebb „slágerek” mellett előrukkolhatott saját szerzeményeivel is. Lassan felfigyeltek műveire. 1925-ben, mikor a háború után már újra engedélyezett lett a hanglemezgyártás Magyarországon, elsőként publikálhatott egy számot, mely - saját bevallása szerint - tizenhatezer példányban kelt el. Híre egyre jobban terjedt, míg ott nem hagyta a színházat, hogy a Kukoricza csárdában zongorázhasson, majd Nádor József segítségével átszerződik a VII. kerületi, Dohány utcai Kulacs vendéglőbe, majd az Akácfa utcai Kispipába. Itt már pénzt is keresett, futotta lakásra, ruhára. Gyakorlatilag kisebb négy éves munkaszolgálatot kivéve egész hátralévő életét itt éli le. 1923-1933-ig több mint 40 dalszöveget írt mások zenéire és közel 60 saját szerzeményt is. Országszerte ismertté kezdtek válni dalai, sokan dúdolgatták, játszották, holott azt se tudták ki szerezte őket. Művei általában szomorúak, kilátástalanok, de abban a korban talán emiatt voltak nagyon vonzóak és közkedveltek.
Anno a cirkuszban Hédi keze - vagy ahogy néhol fogalmaznak: feneke - kicsúszott a kezeiből, de egy új gyönyörűség tűnik fel a láthatáron Jászonyiné Helénke képében. Hogy hogyan tudta összeszedni, azóta is rejtély. Seress nem volt egy Don Juan. Alacsony volt, jóképűnek és gazdagnak se nevezhető, de Helénke (Pest egyik legszebb asszonya) mégis otthagyta jóképű nyugalmazott ezredes férjét a „Kis seresért”, és élete végéig kitartott mellette.



vegeavilagnak.jpgSzomorú vasárnap

Jávor László,a "8 Órai Újság" rendőri riportere egy alkalommal megkereste Seresst egy dalszöveggel, hogy hátha Rezső tud rá írni valami zongoratémát. És Rezső tudott. Csak el kellett fütyülnie valakinek, hogy lekottázhassa, mivel bárzongoristánk tudott némiképp játszani, jobb kézzel, de a kottákhoz már nem igazán értett. A lekottázott darabból készíttettek néhány nyomatot, majd Jávor László bevitte az elkészült, kinyomtatott paksamétát bizományba a Csárdás nevű kiadóhoz.
A lényeg, hogy a dal elkészült. Maga a szám egyszerű, mint az asztallap, mégis hatást gyakorol szinte minden hallgatóra. Telt-múlt az idő és semmi hír, hogy talán befutna. Rudi – ahogyan néhányan becézték - már sajnálta, hogy pénzt ölt ebbe a számba.
Lassan csak sikerült felfedeznie a népnek a számot. Kalmár Pál, a neves énekes felvette repertoárjába a számot, le is nyomták volna rádióban, de Murphy közbeszólt. Meghalt a rádió igazgatója és aznap nem játszottak zenét. Ezek után kezdtek megjelenni cikkek öngyilkosokról, akiknél a Szomorú vasárnap kottáját találták meg. Köztük volt az akkor pénzügyminiszter, Lédig László is. Seressnek lövése sincs, hogyan kerülhetett a kezükbe a kotta. Állítólag maga Jávor László helyezte el ott felhajtás és reklámképpen.
1935. november elején kezdik el először bírálni a számot veszélyessége miatt, majd november 13-24. közt már majd 300 cikk jelent meg Európában a gyilkos számról. Nemsokára világhírű lett annak ellenére, hogy Seress szinte sohasem játszotta, Budapesten se ismeri senki. Ennek ellenére egy francia vastag úr mégis hallani szerette volna a híres számot egy vendéglőben. Nagy nehezen megtalálják a kottát, elő is adják, majd a vastag úr meg se áll a kottákkal a Párizsig, ahol a világhírű Ray Ventura 100 tagú zenekarával adja elő a párizsi Olimpiában. Az előadásnak Shakespeare-i vége lesz, az első refrén után a zenészek elkezdik kinyírni magukat a színpadon, befejezésképpen az énekes dugta hurokba a fejét. Gyengébbek kedvéért megjegyzem: nyilván nem lettek öngyilkosak, csak magasabb szintre emelték a színpadi show-t.

Szomorú vasárnap

Szomorú vasárnap száz fehér virággal
Vártalak kedvesem templomi imával.
Álmokat kergető vasárnap délelőtt,
Bánatom hintaja nélküled visszajött.
Azóta szomorú mindig a vasárnap,
Könny csak az italom, kenyerem a bánat.
Szomorú vasárnap.

Utolsó vasárnap kedvesem gyere el,
Pap is lesz, koporsó, ravatal, gyászlepel.
Akkor is virág vár virág és - koporsó.
Virágos fák alatt utam az utolsó.
Nyitva lesz szemem, hogy még egyszer lássalak.
Ne félj a szememtől, holtan is áldalak...

"Nem muzsikus - csak zseni." 
Ezt a szöveget írta be Otto Klemperer, a híres karmester Seress vendégkönyvébe.Toscanini, Luchino Visconti, Spencer Tracy, John Steinbeck, a walesi herceg, Louis Armstrong, Reza Pahlavi iráni sah és Benjamino Gigli. Ez csak pár név sok híresség közül akik Pesten járva megfordultak a Kispipában, hogy hallhassák a világhírű zenészt. Ám egyszer minden jónak vége szakad. Megszületnek a ssidó törvények, elkezdődik a háború. Bár Seress már megkeresztelkedett mégis behívják először katonának, majd egy huszárvágással munkaszolgálat lesz belőle. Négy évig senki se hallott felőle, majd sikeresen életben előkerül.
Csodálatos megmeneküléséről azt mesélte, hogy épp egy gödröt ástak páran valahol, mikor egy elegáns tiszt kiszáll autójából, odaballag hozzá, majd az „ezt a dögöt én nyírom ki” felszólalás után kipofozta Seresst a gödörből.
"-Képzelhetik, hogy meg voltam hatva a protekciótól!- emlékezett vissza Rezső - No, és alighogy beértünk az első ház mögé, föltámogat, átad egy zsebkendőt, hogy letöröljem a számról a zugehört, és azt mondja: Herr Seress, bocsásson meg a durvaságomért, de másképp nem tudtam megmenteni Önt! A náci tiszt ugyanis látta anno Rudit –ahogy sokan hívták- a Kispipában játszani. Ez a tiszt bújtatta a világháború végéig.
Négy évig itthon nem hallottak felőle, nem gondolták, hogy valaha is visszatér, de egyszer mégis megjelent Budapesten. A munkaszolgálat alatt ért hatásokra, írt egy hatásos verset a Szomorú vasárnap zenéjére.

Vége a világnak!
Ősz van és peregnek a sárgult levelek,
Meghalt a földön az emberi szeretet.
Bánatos könnyekkel zokog az őszi szél,
Szívem már új tavaszt nem vár és nem remél.
Hiába sírok és hiába szenvedek,
Szívtelen rosszak és kapzsik az emberek…
Meghalt a szeretet!

Vége a világnak, vége a reménynek,
Városok pusztulnak, srapnelek zenélnek.
Emberek vérétől piros a tarka rét,
Halottak fekszenek az úton szerteszét.
Még egyszer elmondom csendben az imámat:
"Uram, az emberek gyarlók és hibáznak..."
Vége a világnak!

Seress milliomos lehetne, forint milliomos, mert ekkorra 370 000 dollárja van befagyasztva számára az IRWING Trust Banknál. Csak átutalni nem lehet, míg Magyarország „jóvátételel” lóg, ezért ki kéne mennie érte. Egy nap megkeresi Oscar Peterson ügynöke, hogy utazzon ki vele Amerikába, Peterson előadására, aki csak annyit kérne tőle, hogy miután lejátsszák a számot, hajoljon meg vele a Carnegie Hallban. Csak nem megy ki. A korábbi zuhanás után tériszonya lett, fél a repüléstől, meg alapban nem szereti elhagyni a VII. kerületet.
Jön az új rendszer, új zenék, és index. A számait pont egy olyan ember tiltja be,Hanics elvtárs, aki korábban játszotta őket. Seress állítólag büszke volt erre. Egy lapon emlegethették Bartókkal, Dohnányival, Lehárral és Liszttel, az ő műveiket is betiltották.

Érdekes adalék az indexről. Anno készült egy lista a betiltott dolgokról, könyvekről. Élelmes magyar mit gondolt egyből? Kérem ez egyszer sokat fog érni, és gyűjteni kezdték a betiltott könyveket, lemezeket. Erre jött a válaszlépés. A következő indexen betiltották az előző indexet is…

Titokban azért éjszakánként játszogatta régi számait barátainak, köztük a pártnál bennfentes Gobbi Hildának is. Az ő hatására vonják vissza a Seress számok betiltását.
Gobbi így ír róla Közben c. könyvében.

"Seress Rezső, a kicsi, a ványadt, a repedtfazék hangú, a csúnya Seress Rezső, aki ült egy pianínónál, ütötte-verte, mert zenélni nem tudott, énekelni nem tudott - mégis milliomos lett külföldön. A "Szomorú vasárnap" bestseller volt Európában, Amerikában egyaránt. Rezső nagy ember volt. Engedtessék meg nekem, hogy azt állítsam: ellenálló volt, még ha nem is így jelent meg a halotti kommentárja. Nem könnyű ezt megindokolnom, hiszen igazán nem volt harcos alkat, de valahogy úgy tudta előadni érzelmes dalait, hogy mindig volt valami aktualitása annak, amit énekelt. Abban a korban, "mikor az ember úgy elaljasult, hogy önként, kéjjel ölt, nemcsak parancsra", az ő előadásában a "Szeressük egymást, gyerekek" valami különös, szinte provokatív akusztikát kapott. Szerette játszani - s ha mi odamentünk, mindig sort kerített rá... A Kulacsban töltött estéinkre úgy emlékszem vissza, mint egy jól megvágott híradóra, ahol a vitákat, a napi eseményeket átfesti és kommentálja Seress rekedt baritonja.
Seress Rezső az ostrom után egy Akácfa utcai kiskocsmába került, ott játszogatott. Sokszor elmentük hozzá. Én megalázónak és szörnyűnek tartottam a helyet, amit ő észre sem vett, boldogan játszott. Csak énekelt abban az ocsmány kis kocsmában, amíg meg nem halt."

1956 eseményeit is végigzongorázza. Golyók röpködnek mindenfelé, de ő csak játszott. Próbálták rábeszélni, hogy menjenek ki Amerikába, de nem volt képes kiutazni. Neki a VII. kerület jelentette a világot. Megjelent a TV, elterjedt a rádió. Lassan megjelent a rock, a beat, az új zenék. Egyre kevesebben voltak kíváncsiak egy letűnt kor zenészére. Összeroppant és az alkoholba menekült.

Én úgy szeretek részeg lenni,
Mert akkor nekem nem fáj semmi,
De semmi, de semmi se fáj.

Én kerülöm a józanságot,
Mert keresek egy szebb világot,
Egy jobbat hol csendes a táj.

Nem tudok élni én itt józanul,
Szívemre száz bánat borúl,
S csalfa itt minden és hazug a szó,
Részegnek lenni de jó.

Én úgy szeretek részeg lenni,
Mert akkor nekem nem fáj semmi,
De semmi, de semmi se fáj.

És elkövetkezett élete befejező zuhanása. 1968. január 11.-én, kiugrik az erkélyről, vagy az ablakból. Az „öngyilkosok himnuszának” írója stílszerűen végzett önmagával. Állítólag csak a redőnyt akarta megszerelni és kiszédült az ablakon. Ez is hihető, lévén tériszonya volt. Felesége kb. másfél évvel élte túl.

Életét két alkalommal filmesítették meg. Az első igazából csak merít belőle. Az 1999-es Szomorú Vasárnap , csak nyomokban emlékeztet az eredeti sztorira. A helyszín, az időpont, a cím egyezik. A második a 2004-es A Cafe in the Sky , melyet Budapesten forgattak, részben magyar részben külföldi színészekkel, de úgy tűnik nem nekünk. Magyar nyelven nem találkoztam vele. Érdekes a párhuzam majd száz évvel később. Külföldön ismerik, itt nem. Talán ez a cikk, és ha a film is megjelenik magyar nyelven (Görög Zita, mint főszereplő adva van egy szinkronhoz), talán segít megismerni itthon is minden időnk legismertebb és legelismertebb magyar számának szerzőjét.
Habár élete szörnyű véget ért, szomorú dalai ellenére mindig vidám volt, és próbálta hírdetni a szeretetet.

Az élet egy színes álmodás,
Mely egyszer véget ér.
A sír lesz majd a végállomás
A szív pihenni tér.
Álmodjunk mindig szépeket,
Hisz úgysem- tart soká.
A gyorsan elszálló éveket
Tegyük, mi boldoggá!

Szeressük egymást gyerekek,
A szív a legszebb kincs.
Ennél szebb szó, hogy szeretet a
A nagyvilágon nincs.
Az élet úgyis tovaszáll,
A sír magába zár.
Szeressük egymást gyerekek,
Hisz minden percért kár!

Az élet úgyis tovaszáll,
A sír magába zár.
Szeressük egymást gyerekek,
Hisz minden percért kár!

Forrás: Müller Péter egy drámája seres életéről.
Színészkönyvtár

Egyéb:
Néhány dalának a szövege.

Ha valaki rá akarna keresni a youtube-on a feldolgozásokra: 
Szomorú vasárnap: Gloomy Sunday. Trista Duminica. Sidste Sontag, Saddest Of Sundays, Smutna Ja Nedelja. Ostatnia Smutna Niedziela. Domenika Esta. Einsamer Sonntag. Sombre Dimanche. Ju-Men-Sin Li-Nan-Ko. Malagaja Dimanco. Tuzna Nedelja. Trista Domingo. Triste Domenica. Sumorna Nedelja…

Az angol wikipedia szerinti eddigi feldolgozások. Hozzátenném, hogy elég sok hiányzik. Lehetetlen teljes listát írni.

1935 (UK): Paul Robeson (released in the US in 1936)
1936: Damia (in French, under the title "Sombre Dimanche", recorded on February 28, lyrics by Jean Marèze and François-Eugène Gonda, music by Rezsö Seress)
1936: Hal Kemp
1936: Paul Whiteman
1940: Artie Shaw, 3rd March. Pauline Byrne vocal.
1941: Billie Holiday
1957: Josh White
1958: Mel Tormé
1958: Ricky Nelson (released posthumously)
1959: Eila Pellinen (in Finnish under title "Surullinen sunnuntai")
1961: Sarah Vaughan
1962: Lou Rawls
1967: Carmen McRae
1968: Genesis (U.S. band unrelated to the well-known British band)
1969: Ray Charles
1979: Lydia Lunch
1981: Elvis Costello & the Attractions (Trust)
1982: Associates (Sulk)
1983: Marc and the Mambas
1983: Swans Way
1983: Jacques Calonne (Ténor Mondain) (in French, under the title "Sombre Dimanche", lyrics credited to László Jávor, but probably the ones by Jean Marèze and François-Eugène Gonda)
1984: Peter Wolf
1985: Harri Marstio (in Finnish under title "Surullinen sunnuntai")
1986: Christian Death
1988: Serge Gainsbourg (Le Zénith de Gainsbourg) (in French)
1991: The Singing Loins (Songs For The Organ)
1992: Diamanda Galás (The Singer)
1992: Sinéad O'Connor (Am I Not Your Girl?)
1995: Gitane Demone
1995: Sarah McLachlan (Rarities, B-Sides and Other Stuff)
1996: Mystic (The Funeral soundtrack)
1998: Marianne Faithfull
1998: Satin's Sadists (On the compilation Their Sympathetic Majesties Request)
1999: The Smithereens (God Save the Smithereens)
1999: Björk
2000: Kronos Quartet
2000: Sarah Brightman
2001: Iva Bittova (The Man Who Cried)
2001: Heather Nova (South)
2003: Edvin Marton
2003: Hot Jazz Band
2003: Priscilla Chan (with changed lyrics, pop, Cantonese, titled "Gloomy Sunday")
2004: Branford Marsalis (Eternal)
2004: MC Sniper (with changed lyrics, rap, Korean)
2005: Jaurim (Korean groupsound)
2005: Venetian Snares (Rossz csillag alatt született)
2005: Eminemmylou featuring Legs MC (raps added, turned into anti-suicide anthem)
2006: Emilie Autumn
2006: Tsukimono (on Famousfor15mb.com)
2006: Angéla Póka (live) (performing Szomorú Vasárnap live during Megasztár)
2006: Red Sky Mourning
2006: Lucía Jiménez (for the movie the Kovak Box inspired by the song)
2006: Zaorany kytky [1](band from Czech republic)
2007: Candie Payne
2007: The Unbending Trees
Marc Almond
Mickey Baker
Anton Lavey - from "htmpl productions & pcl link dump - christianity vs satanism" compilation
Rob Coffinshaker
2007: Nguyen Hong Nhung & Thuy Huong (Vietnamese singers) - from ASIA DVD 56: Mua He Ruc Ro 2007 - Yeu Doi, Yeu Nguoi
2008: Gerard Treanor
2008: DJ Blackbird's EP: Goth Kids and suicide singles

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: zene seress rezső

A bejegyzés trackback címe:

https://mtklub.blog.hu/api/trackback/id/tr302189057

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása