A XVIII. század második felében járunk. Mária Terézia uralkodása alatt a felvilágosult eszmék teret nyernek hazánkban, hatalmas lökést adva ezzel a tudományok fejlődésének.
Ezen kor kiemelkedő alakja Kempelen Farkas. Foglalkozása hivatalnok, hivatása mechanikus, természettudós és feltaláló.
Roppant sokoldalú embernek bizonyult. Értett vízművek tervezéséhez és építéséhez, a gőzgépekhez, a folyószabályozáshoz. A schöbrunni palota kertjében szökőkutat épített, később betegágyat a himlőben megbetegedett királynénak. Két gőzgép építése is az Ő nevéhez fűződik, mint az elsők, melyek nem csak vízszivattyúzásra alkalmasak.
A vakok tanításában is úttörő érdemei vannak. Ő volt az első, aki a vakok oktatásában bevezette a betűnyomtatást. Egy bécsi vak lányt tanított meg írni, és szerkesztett neki kézi szedő-, és nyomtatógépet. Innentől vált világossá, hogy megfelelő eszközökkel egy világtalan is kiválóan képes ezt a munkát elvégezni.
A hangtan és a fonetika területén is hírnevet szerzett. Ő készítette az első „beszélő gépet” is. Már az ókor óta kísérleteztek evvel, több szerkezet is készült, de mindegyikről kiderült, hogy egy a gépben megbújt ember szolgáltatja a hangokat. Az első igazi gép, mely valósan utánozta az emberi hang keletkezésének mechanikáját 1790-ben készült el, több kudarc és néha hónapokig tartó töprengés árán. Két évtizedes kutatómunkája alatt olyan széleskörű ismeretanyagot halmozott fel, hogy a mai fiziológusok és fonetikusok az élettani hangtan és a kísérleti fonetika megalapozójának tekintik.
A laikusok számára világhírűvé azonban sakkozógépe (képünkön) tette. A játszmákat egy török ruhában és turbánban ülő alak vívta, bal kezével szelve a mezők tengerét. Kettőt bólintott ha sakkot adott, hármat ha mattot. Az utóbbi állítólag mindig bekövetkezett, ugyanis IQ-terminátorunk, mint XX. századi társa halomra verte az ellene kiállókat. Azóta bebizonyosodott, hogy a gép belsejében egy ember ült. De nem is ez a lényeg, az 1800-as években ne is várja el senki senkitől, hogy mesterséges intelligenciát hozzon létre, a találmány érdeme nem a játék menetében keresendő, hanem abban a kifinomult mechanikában amellyel a működtető mozgatta a török kezét, fejét, szemeit, valamint abban a folyamatban, ahogyan a gép tudatta a belsejében feszengővel, a játék állását.
Érdekes adalék Kempelen Farkas érdemeihez hangtan témában. Éppen a munkahelyemen, egy fénymásolóban ücsörgök, szabad perceimben írtam ezt a cikket. Az előbb betért hozzám két lány. Fél füllel elkaptam, hogy nyelvtörténetből készülnek vizsgázni. Megkérdeztem, mennyire vágják az élettani hangtant, merthogy éppen Kempelen Farkasról írok, és kíváncsi lennék a beszélőgép felépítésére. Mire az egyik: „Kempelen Farkas? Ő nagyon az eleje ennek a tárgynak!” No comment.
Limpek
Forrás: Dr. Vajda Pál: Magyar Alkotók