Magyar Trendi Klub

A Magyar Trendi Klub (mtklub.hu) cikkeinek archívuma.

Kövesd a frissítéseket!

Friss topikok

A Duna nyomában

2008.06.05. 01:23 mtklub.hu

 Mindig furdal a kíváncsiság, amikor meglátom a Dunát (neve az ős-indoeurópai danu szóból ered – jelentése: víz, folyó) vagy a Tiszát: vajon milyen lehet ott, ahol születik? Milyen érzés lehet átlépni az óriási folyót? Dédnagyapám orosz fogságban volt és mesélte, hogy arrafele voltak, ahol olyan vékony volt a Tisza, hogy átléphették. Már akkor belegondoltam, milyen lehet az egyméteres Tisza. Egyszer valami hülyetesztben volt az kérdés, hogy „Gyakran nézeget-e menetrendeket, térképeket?” Nos, nem tudom, hogy ha térképet nézeget az ember, akkor hülye-e, de én szeretem nézegetni a Google Earth-öt. Így volt ez azon a napon is, amikor egy délelőtt nézegettem az Earth-öt és próbáltam visszamenni egészen a Duna kezdetéig. Azt sokszor hallottam, hogy a Fekete-erdőben ered, de azt sose mondta senki, hogy pontosan hol ered. Egy kedves túramániás kollegám felvetette a kérdést, hogy mi lenne, ha elmennénk arrafele valamikor.

Április 29-én, kihasználva a 4 napos ünnepeket azon vettem észre magam, hogy Ulm felé tartunk az M1-es autópályán. Eltöltöttünk pár szép napot a Dunaparton, megnéztük a helyi nevezetességeket, Ulmban felmásztunk a világ legmagasabb templomába, még a Concorde-ra is felültünk. Egyik napra kitűztük célpontnak Donaueschingent. Itt ered ugyanis a Duna. Már Ulmban is érdekes ruhát ölt legnagyobb folyamunk. Körülbelül a Tiszáról levágott holtágak szélességével bír, de mélysége derékig érő, a közepén így nem is hajózható. (Lapos aljú csónakokat használnak.) Annál sebesebb viszont a folyása. Még a helyi edzett kacsák sem képesek felvenni a sodrással a versenyt. Sokan eveznek le gumicsónakkal, ami igen jó móka lehet. Egy helyi szabó, Albrecht Berblinger 1811-ben megkíséerlte átrepülni a Dunát saját készítésű vitorlásával, de a Dunában kötött ki és hosszas beszédtémává vált. Ma egy kőtábla áll ennek emlékeként a parton. Ulmtól felfelé indulva a Dunába folyik az Iller. E fölött a rész fölött már inkább a Sió csatornára kezd hasonlítani az egész folyam. A mesébe illő tájat átszelve vezet utunk Donaueschingen felé. Az élénkzöld fűben milliószám jelennek meg a sárga pitypangok (gyermekláncfű). A táj épp oly kontrasztos, ahogyan azt Brinkmann professzor háza környékén láttuk anno a tévében. Száznyolcvan km-t megtéve és cirka 50-szer átkelve a Dunán megérkezünk Eschingenbe. Az autót a városka szélén ledobjuk és gyalog lopódzunk be. Az egyik utcasarkon ki van írva: Donauquelle és egy nyíl mutat lefelé az utcán:
stjohann.JPG


















Kisvártatva megérkezünk a Fürstenberg kastély édenkertjébe, a St. Johann (Szent János) templom mellé, ahol a Donau életre kel és megkezdi útját, hogy számtalan kultúrán át 2840 km-rel lejjebb a Fekete-tengerbe ömöljön. Egyébként a fürstenbergi hercegség védjegye alatt rendeztek először zenei fesztivált 1921-ben, így a modern zenei fesztiválok és a Duna gyökerei egy helyre nyúlnak vissza. A helyi tábla szerint 678 méterrel állunk a tenger szintje fölött, ami igazán nem sok, ha belegondolunk, milyen messzire megy majd. A Duna a föld alól jön fel egy 4-5 m átmérőjű kis díszes kútban. Ez az élénkkék kutacska teli van vízinövényekkel és olyan átlátszó, hogy látni lehet az 1 méter mélyen fekvő temérdek bedobált, csillogó érmét:
forras.JPG


















A kertet körülvevő falon sorakoznak azon népek emléktáblái, ahol a folyó keresztül folyik:
tabla.JPG


















Amikor a gödör megtelik egy csatornán, útjára indul a föld alatt az ér. Úgy 100 métert haladva ismét a felszínre jön, és a várost átszelő Brigach csermelybe ömlik. Itt egy újabb emlékmű áll, a Donautempel, melyet maga II. Vilmos német császár állítatott 1910-ben. Ez egy görög stílusban épült fedett kis kilátó, amely alól a Duna a Brigachba ömlik. Tetején a következő latin szöveg áll: „DANVVII CAPVT EXORNAVIT / IMPERATOR GERMANORVM / GVILELMUS II. FRIDERICH FILIVS / GVILEMI MAGNI NEPOS” (A Duna forrása feldíszítve / a németek császára / II. Vilmos, Frigyes fia / a nagy Vilmos unokája)

 


tempel.JPGTulajdonképp a Brigach innentől Dunává változik át. Térkép szerint azonban csak 1 km után, a város alatt, ahol a Breg és a Brigach összefolyik hívják Dunának a folyóegyüttest.
Feltűnhet az embernek, hogy miért pont itt ered a Duna, amikor egy sokkal nagyobb patak megy még tovább, fel a hegyekbe. Maga a Brigach is messzebbről jön, de a Breg, amely Donaueschingen alatt ömlik csak a folyóba még hosszabb. Nagy vita alakult ki, hogy a Duna valójában a Breg kezdeténél eredne Furtwangenben. Tiberius római császár birodalmi szakértőket hívatott és arra jutottak, hogy a Duna Eschingenben kezdődik. Punktum. Így a hivatalos Duna forrás itt található. Amúgy a Duna a rómaiak életében is nagy szerepet játszott, hiszen a birodalom határát képezte.

bicikliut.JPG


















Akár biciklivel is könnyedén megközelíthető a Duna forrása

-Kori-

 

Szólj hozzá!

Címkék: útikönyv duna

A bejegyzés trackback címe:

https://mtklub.blog.hu/api/trackback/id/tr492188477

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.