Manapság a CD és a DVD, vagy a még újabb Blue Ray Disk, és a konkurrense a HDDVD, esetleg a pendrive-ok korában lassan elfelejtjük a jó öreg kemény kazettás 3 ½ hüvelykes floppy lemezt.
Dávid és Góliát, avagy a kis méret a lényeg
A 3½” mágneslemezt 1974-ben Jánosi Marcell fejlesztette ki csapatával a Budapesti Rádiótechnikai Gyárban. Gondoljunk bele, akkoriban még a 8 hüvelykes (203 mm-es!) lemezt használták világszerte, ami az egyszerű papír/műanyag tokban eléggé sérülékeny volt, arról nem is beszélve, hogy a meghajtó is vetekedett egy kisebb mai számítógép méreteivel.
"A konstrukciónak olyan tökéletesnek kell lennie, hogy a ceruza kiessen az idegen mérnök kezéből." – Jánosi Marcell
A találmány híre gyorsan elterjedt a világban. Olyan cégek jelentkeztek Magyarországon, mint a Toshiba, Commodore, Philips, Sony, Lego Company (ezt furcsállottam kicsit), Sagem. Ezek közül a Commodore elnöke volt, aki személyesen utazott ide tárgyalni a találmánnyal kapcsolatban, de akkoriban nem lehetett az imperialista világ rendelkezésére bocsátani ily szellemi terméket. A cég vezetősége se látott benne fantáziát, így az MCD-1-re keresztelt meghajtó és a floppy lemez gyártása csak ’81-’82-ben kezdődött meg.. Németországban vásároltak is, de nem készült belőle nagy mennyiség. Közben a tulajdonos magyar állam sokszor elfelejtette fizetni a szabadalmi díjat, így a nagyvilág rákapott a tervre és elkezdték gyártani a floppyt. Pedig fizethettek volna mint a pelyva, talán még az elfelejtett szabadalmi díj mellett is, csak a nemzetközi jogérvényesítés esélytelen volt az akkori magyar viszonyok közt. Gondoljunk bele, hány milliárd lemezt gyártottak le az utóbbi kb. 30 évben! A Philips cég még a mai napig is kap minden egyes eladott CD után jutalékot, anélkül, hogy valaha is gyártották volna.
Az újítás hasznossága
Lehet, hogy az első időkben nem haladta meg a 8 hüvelykes lemez kapacitását, pontosabban mindkettő kb. 250 kbyte-os volt, de méretileg mind a meghajtó, mind a lemez tizedakkorára csökkent. Na jó, a lemez csak ötöd akkora lett, mivel Jánosi az ingzsebéhez tervezte, mint anno a laposüvegeket, ezért az első időkben mégtéglalap alakú volt: kicsit nyújtott. Később a találmányt továbbfejlesztő japánok módosítottak a konstrukción és visszatértek a négyzethez.
Számomra e cikk írása közben az volt érdekes, hogy '89 környékén, mikor megkaptuk az első Commodore +4-es számítógépünket, és később szereztünk - pontosabban bátyám nyert hozzá - egy floppy meghajtót, az az 5¼ inches technológiájú hajlékony lemezt használta, sőt a későbbi 386-os gépünkben is az volt megtalálható, holott már '74 óta létezett a kisebb méretű, de hasonló kapacitású egység is.
Amit visszaemlékezve mosolyogva olvastam az egyik forrásban, az már az 5¼ inches hajlékonylemezzel kapcsolatos. Fatális hiba a hajlíthatóság. Így apám sokszor idegesen hozta fel az akkoriban eléggé elterjedt és nívós számítástechnikai újságot, az Alaplapot, ami összehajtva nyilván jobban fért a postaládánkba, de a mellékelt lemez papírtokját már csak az „out of paper” esetén használhattuk a WC-n. A Jánosi-féle lemez merev „kazettát” kapott, amihez az ötlet valószínűleg a kazettás magnetofon fejlesztéséből jött, így tulajdonképpen elnyűhetetlen volt (addig, míg villamosra nem szállt az ember).
Fröccsöntőgép
Jánosi általában csodálkozik, hogy mindenki, aki hallott róla, a lemez miatt ismeri, talán azért is, mert nincs olyan ember, akinek a kezében ne fordult volna meg ez a kis műanyag darab. Pedig talán sokrétűbb és többet használt találmánya is volt a fröccsöntő gép. Most ne a Jedlik- Vörösmarty-féle fröccsre gondoljunk, amit szívesen öntögetek néha én is, hanem a műanyag tárgyak előállításához használt gépre. E nélkül az eljárás nélkül nem ülnénk műanyag székekben, nem használnánk műanyag csepegtetőt, és talán az 5¼ inches törlés után nem volna műanyag WC kefénk, amivel eltörölhetnénk a kondenzcsíkot.
Marcell sajnos már nem dolgozik. Ötletei még volnának - sőt! Saját bevallása szerint van, amely nagyobb jelentőségű volna a floppynál is, de sajnos fizikailag már nem képes újabb dolgokat alkotni. Habár a lemezt elcsesztük, akkor is mindig tudni fogjuk, hogy ez az idősödő vidám úr alkotta meg a két évtizeden át majdnem egyeduralkodó adathordozót, a 3½ hüvelykes merevkazettás floppylemezt.
Tidzsi
Források:
Index
Machines.hu
Inforádió
Magyar hírlap