Magyar Trendi Klub

A Magyar Trendi Klub (mtklub.hu) cikkeinek archívuma.

Kövesd a frissítéseket!

Friss topikok

Hogyan épültek a piramisok?

2006.12.14. 14:37 mtklub.hu

 

 
kep6.jpg"Kevesen élhetnek a Földön olyanok, akiknek életükben legalább egyszer ne okozott volna fejtörést az a kérdés, vajon hogyan építette az ókor embere a több tonnás, néha több száz tonnás köveket is tartalmazó megalitikus építményeket."* .
Hát abban is biztos vagyok, hogy többen hallottatok többféle magyarázatot is. Esetleg földönkívüliek segítségét, vagy az egyik legelterjedtebb úgynevezett rámpás módszert alkalmazó elmélettel.
Sörös István teljesen máshogyan képzelte el a monumentális építést és ezt publikálta is Vízben álló piramisok, lebegõ kövek című 150 oldalas könyvében, melyben majd 300 részben színes fotó, rajz és grafika található, amely önmagában a könyv beszerzésére készteti az embert. Amiért írok a szerzőről az a "nagy rejtély" mely a piramisok építése körül forgott valószínű leleplezése.

kep5.jpg

A szerző élete során több mesterséget elsajátított, ezek között található az ácsmesterség illetve a mérnöki szakma is. Élete során sokáig ő is "csak" csodálta a monumentális építményeket, és 1999-ben Alberto Siliotti könyvének (Templomok, istenek, fáraók) képei adták meg a kezdő lökést neki, hogy felfedje a titkot és kinyissa az oly népszerű rámpás elméletet dédelgetők szemét. Ezt már mások is elkezdték: "P. Garde-Hanson dán építõmérnök számításaira, melyek szerint egy, a Nílustól a piramis csúcsáig vezetõ rámpa megépítéséhez 13,37 millió köbméter építõanyagra volt (tegyük gyorsan hozzá, kihasználva a magyar nyelv rugalmasságát: lett volna) szükség - ami hétszerese (!) a piramisépítéshez szükséges anyagmennyiségnek"* .

 

 

kep4.jpg

Ezenkívül sok más érvet is sikerül felvonultatnia a szerzőnek és saját elméletét kifejtenie melyben sokat segítenek a laikusoknak a képek. Elmélete szerint az ókori építészek a Nílus vizét használták inkább mintsem rámpát vagy gördülő köveket. Mégpedig úszódarukat (hajókat) használtak és zsiliprendszerrel mozgatták meg a súlyos alkotóelemeket. A vizet természetesen vízszintezésre is használták, ezt támasztja alá észrevétele miszerint"minden létesítmény körül van véve zárt négyszöget alkotó fallal"* . Tehát elárasztották a medencéket, lezárták a zsilipeket és kezdődhetett a munka. Maga a víz mozgatását valószínűleg mély aknákkal oldották meg melyekbe súlyokat helyezve sikerült elérni a kívánatos vízmagasságot.

kep3.jpg

Szerinte a piramisokat nem a sivatagba, hanem a Nílus tölcsértorkolatához, a vízparta építették. Az ötletet követett egy elhatározás majd két hét alatt háromezer kilométer egy núbiai néger vezette taxin a Nílus völgyében, mintegy másfélezer fotó, többórányi videofelvétel. Újabb bizonyítékokat talált elméletére és egyre magabiztosabban haladt előre. Természetesen szakértőket is bevont munkájába így is hitelt szerezve állításának. Végül kijött a könyv, mely megkapható angol és német nyelven is. 2001 év végére a sajtó is foglalkozott a művel és szerzőjével többek között a Napló és a Blikk is.

kep2.jpg

Arra is rátér, hogy szerinte miért építették ezeket a piramisokat: "Elsõként a Kheopsz piramis készült el, aminek eredeti ókori neve "Kheopsz a horizonton". Horizontot csak a tengeren láthatunk, ezért feltételezem, a jelenlegi Nílus-delta tengeröböl volt, a három óriási gízai piramis észak-déli irányt jelölt a fõváros, Memphis felé, hogy a hajósok megrakott jármûveikkel betaláljanak ebbe a torkolatba. Jelzõfunkciót láttak el."* . Ez szintén egy olyan gondolat, mely sokakban rég megtanult, rögződött hitet dönthet romokba.

 

Ezen elmélete alapján óriásit léphet az ember, s már nem kell ezen se töprengeni. Továbbvíve ötletét Sörös István Más monumentális épületek építését is erre alapozza, nem is kell messzire mennünk, hiszen a Szfinx is ezek közé tartozhat. Valószínűleg más építmények készüléséről is lehull későbbiekben a lepel, de mindig maradnak megmagyarázhatatlan dolgok a világon amik csak arra várnak hogy, valaki képes legyen megfejteni titkukat.

kep1.jpg

*1,2 részletek Lékó Sándor bevezetõjébõl
*3 részlet a könyv I. fejezetéből (Minden vízszintes, avagy a kezdeti lépések)
*4 részlet Napló, 2001. december 8. Dallos Zsuzsa
- A képek (az elsőt kivéve) ahttp://www.megalitinfo.hu oldalról származnak.
 

YvorL

Szólj hozzá!

Címkék: tudomány technika építészet piramis sörös istván

A bejegyzés trackback címe:

https://mtklub.blog.hu/api/trackback/id/tr662184963

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása