"Kevesen élhetnek a Földön olyanok, akiknek életükben legalább egyszer ne okozott volna fejtörést az a kérdés, vajon hogyan építette az ókor embere a több tonnás, néha több száz tonnás köveket is tartalmazó megalitikus építményeket."* .
Hát abban is biztos vagyok, hogy többen hallottatok többféle magyarázatot is. Esetleg földönkívüliek segítségét, vagy az egyik legelterjedtebb úgynevezett rámpás módszert alkalmazó elmélettel.
Sörös István teljesen máshogyan képzelte el a monumentális építést és ezt publikálta is Vízben álló piramisok, lebegõ kövek című 150 oldalas könyvében, melyben majd 300 részben színes fotó, rajz és grafika található, amely önmagában a könyv beszerzésére készteti az embert. Amiért írok a szerzőről az a "nagy rejtély" mely a piramisok építése körül forgott valószínű leleplezése.
Hát abban is biztos vagyok, hogy többen hallottatok többféle magyarázatot is. Esetleg földönkívüliek segítségét, vagy az egyik legelterjedtebb úgynevezett rámpás módszert alkalmazó elmélettel.
Sörös István teljesen máshogyan képzelte el a monumentális építést és ezt publikálta is Vízben álló piramisok, lebegõ kövek című 150 oldalas könyvében, melyben majd 300 részben színes fotó, rajz és grafika található, amely önmagában a könyv beszerzésére készteti az embert. Amiért írok a szerzőről az a "nagy rejtély" mely a piramisok építése körül forgott valószínű leleplezése.
A szerző élete során több mesterséget elsajátított, ezek között található az ácsmesterség illetve a mérnöki szakma is. Élete során sokáig ő is "csak" csodálta a monumentális építményeket, és 1999-ben Alberto Siliotti könyvének (Templomok, istenek, fáraók) képei adták meg a kezdő lökést neki, hogy felfedje a titkot és kinyissa az oly népszerű rámpás elméletet dédelgetők szemét. Ezt már mások is elkezdték: "P. Garde-Hanson dán építõmérnök számításaira, melyek szerint egy, a Nílustól a piramis csúcsáig vezetõ rámpa megépítéséhez 13,37 millió köbméter építõanyagra volt (tegyük gyorsan hozzá, kihasználva a magyar nyelv rugalmasságát: lett volna) szükség - ami hétszerese (!) a piramisépítéshez szükséges anyagmennyiségnek"* .
Ezenkívül sok más érvet is sikerül felvonultatnia a szerzőnek és saját elméletét kifejtenie melyben sokat segítenek a laikusoknak a képek. Elmélete szerint az ókori építészek a Nílus vizét használták inkább mintsem rámpát vagy gördülő köveket. Mégpedig úszódarukat (hajókat) használtak és zsiliprendszerrel mozgatták meg a súlyos alkotóelemeket. A vizet természetesen vízszintezésre is használták, ezt támasztja alá észrevétele miszerint"minden létesítmény körül van véve zárt négyszöget alkotó fallal"* . Tehát elárasztották a medencéket, lezárták a zsilipeket és kezdődhetett a munka. Maga a víz mozgatását valószínűleg mély aknákkal oldották meg melyekbe súlyokat helyezve sikerült elérni a kívánatos vízmagasságot.
Szerinte a piramisokat nem a sivatagba, hanem a Nílus tölcsértorkolatához, a vízparta építették. Az ötletet követett egy elhatározás majd két hét alatt háromezer kilométer egy núbiai néger vezette taxin a Nílus völgyében, mintegy másfélezer fotó, többórányi videofelvétel. Újabb bizonyítékokat talált elméletére és egyre magabiztosabban haladt előre. Természetesen szakértőket is bevont munkájába így is hitelt szerezve állításának. Végül kijött a könyv, mely megkapható angol és német nyelven is. 2001 év végére a sajtó is foglalkozott a művel és szerzőjével többek között a Napló és a Blikk is.
Arra is rátér, hogy szerinte miért építették ezeket a piramisokat: "Elsõként a Kheopsz piramis készült el, aminek eredeti ókori neve "Kheopsz a horizonton". Horizontot csak a tengeren láthatunk, ezért feltételezem, a jelenlegi Nílus-delta tengeröböl volt, a három óriási gízai piramis észak-déli irányt jelölt a fõváros, Memphis felé, hogy a hajósok megrakott jármûveikkel betaláljanak ebbe a torkolatba. Jelzõfunkciót láttak el."* . Ez szintén egy olyan gondolat, mely sokakban rég megtanult, rögződött hitet dönthet romokba.
Ezen elmélete alapján óriásit léphet az ember, s már nem kell ezen se töprengeni. Továbbvíve ötletét Sörös István Más monumentális épületek építését is erre alapozza, nem is kell messzire mennünk, hiszen a Szfinx is ezek közé tartozhat. Valószínűleg más építmények készüléséről is lehull későbbiekben a lepel, de mindig maradnak megmagyarázhatatlan dolgok a világon amik csak arra várnak hogy, valaki képes legyen megfejteni titkukat.
*1,2 részletek Lékó Sándor bevezetõjébõl
*3 részlet a könyv I. fejezetéből (Minden vízszintes, avagy a kezdeti lépések)
*4 részlet Napló, 2001. december 8. Dallos Zsuzsa
- A képek (az elsőt kivéve) ahttp://www.megalitinfo.hu oldalról származnak.
*3 részlet a könyv I. fejezetéből (Minden vízszintes, avagy a kezdeti lépések)
*4 részlet Napló, 2001. december 8. Dallos Zsuzsa
- A képek (az elsőt kivéve) ahttp://www.megalitinfo.hu oldalról származnak.
YvorL