Folytatás…
A kupa ezüstérem utáni évadban (eladták a 6-szoros felnőtt válogatott kapust, Korányit a Fradinak. Érdekesség, hogy a Ferencvárosnak hangversenyt kellett rendeznie a Zeneakadémián az Opera és Nemzeti Színház kiválóságaival, hogy a teltházas koncertek bevételéből meg tudják vásárolni a 23 éves játékost…) sajnos nem ment jól a csapatnak, kiestek a másodosztályba.
A kudarc miatt az eddigi mecénás – Bástyai Holczer Tivadar – beszüntette minden anyagi támogatását, így a csapat támogató és biztos alapok nélkül maradt. Lezárult egy korszak a több mint 100 éves klub érdekes történetében.
Az újjá alakuló jogutód a Szeged FC nevet vette fel! Történt még egy új vonás a névváltással párhuzamosan: a szegediek minden meccsükön paprikavörös mezben léptek pályára, reprezentálva városuk/unk egyik jellegzetességét.
Az 1930-31-es évadban 2. helyen végzett az új csapat, és osztályozót kellett játszania Bp. Vasas gárdájával. Magabiztosan nyertek, és ettől kezdve 11 évig ki sem lehetett robbantani az élvonalból a szegedi futballcsapatot!!!
1933-34-es évadban a szegediek 5. helyen végeztek, de megemlítendő hogy az őszi idényben egy sikeresnek mondható 7 meccsből álló francia túrán vettek részt a játékosok – 8 nap alatt 6 mérkőzés(!!!)
Eredmények: FC Marseille – Szeged FC 1-1
FC Montpellier – Szeged FC 2-2
Racing Párizs – Szeged FC 3-3
(700 km utazás után 3-0-ás 1. félidei francia vezetés után; Racing volt az aktuális bajnok(!),40000 néző(!), villanyfény(!) )
Majd alacsonyabb osztályú gárdák következtek sima győzelmekkel: 15-1 és 15-3 a két végeredmény
Végül pedig az I. osztályú FC Valenciennes elleni fölényes 7-1 –es fantasztikus diadal!
Ez a portya a klub eddigi történetének egyik legnagyobb sikere!
Ekkoriban igen nagy híre volt a szegedi csapatnak nemzetközi szinten is!
Érdekességként megjegyzem, hogy a Szeged FC 1935 őszén játszott az FC Madrid (később Real Madrid!!!) ellen egy barátságos mérkőzést a végeredmény 3-1 a spanyoloknak, illetve pár hónappal korábban (augusztus) a Szeged a török bajnokcsapatot a Galatasaray-t fogadta, és 3-0-ás hazai előnnel zárult első félidő után 4-3 arányban le is győzte!!!
1939-40 Az eddigi legnagyobb siker az NB1-ben, ismét 4. hely!!!
Ebben az idényben többek között Budapesten páholta el az MTK-t a Szeged, és mi több a tavaszi hazai visszavágón is legyőzték a "libásokat". meg kell még említeni, hogy ebben az idényben a bajnokság "bronzcipőse" a szegedi Nagy Antal lett 18 találattal, illetve ebben az évben már stabil tagja volt a szegedi csapatnak - az A válogatottban is bemutatkozott - egy bizonyos Baróti Lajos is...
A következő bajnoki idény még fényesebbre sikeredett a közelgő világégés árnyékában; a SZEGED AK bronzérmes lett!!!
Az őszi szezonban a szegediek megalapozták a 3. helyet; sorra szerezték a győzelmeket. Tavasszal ismét megfricskázták a - már bajnok - Ferencváros csapatát, 3-2-re nyertek - koronát téve a már amúgy is fényes bajnoki szereplésre!
Itt leírnám a szegedi gárda összetételét: Tóth György - Szabó, Raffai - Ladányi, Baróti, Bertók - Bognár, Kisutzky, Kalmár György, Mester, Nagy Antal. Játszott még: Polyák, Marosi, Lukács, Török, Lakat és Harangozó.
Ezután egyből szerzett a szegedi csapat egy 4. helyet a bajnokságban, de ami a legfontosabb, hogy ebben az idényben lett először - eleddig utoljára - szegedi gólkirálya a legmagasabb osztálynak Kalmár György (fia, a szegedi Kalmár Márton; híres szobrász) személyében, aki 35 góllal érdemelte ezt ki(a 2. helyezett "csak" 27 gólig jutott)!!!
A II. világháború megviselte a szegedi futballt is, ezért a következő 40 évben az első és másodosztály között liftezett a csapat. Persze előfordult, hogy huzamosabb ideig az NB1-ben játszott, de mindig bekövetkezett az amit egyik csapat sem szeret, a kiesés. Aztán újbóli feljutás, és így tovább...
1980-as évek közepén azután ismét megváltozott névvel a SZEOL AK az utobbi 30 év legjobb eredményét érte el, 9. lett! Ez a szezon igen érdekes mérkőzéseket tartogatott a SZEOL AK számára. Sorolom: a kétszeres bajnok Rába ETO otthonában 1:1(két büntetőt is hárított Szabó László, a SZEOL hálóőre), majd tavasszal a bajnokjelölt BP. Honvéd érkezett Szegedre 8 válogatott játékossal a soraiban, de lógó orral kellett távozniuk, mert a 4-3-as szegedi siker, és Kun Lajos mesterhármasa megtette a hatását. De a Rába ETO sem úszta meg 4 gól alatt(4-2), sőt a Fradi is csak 1 ponttal távozott(3-3).
Sajnos a 9. hely elkényelmesítette a gárdát, így a következő évadban ismét kiestek a másodosztályba...
1989.június 25. Szeged SC- Vasas NBI-es osztályozó mérkőzés, visszavágó.(Az első találkozó 1:1, tehát kedvező a Szeged SC számára.) 89. percig az állás 0:0, így a Szeged a feljutó, de ekkor Szabó Gyula a 16-oson belül kézzel ér a labdához; a büntetőt a Vasas belövi, elúszott a feljutás...az ünneplő tömeg átalakult dühös emberáradattá...ez a mérkőzés azóta is közszájon forog, nincs olyan szegedi, aki ne ismerné a történetet(kivéve a nagyon fiatalokat). Viszont egy évvel később már sikerült a feljutás. Ez azt jelentette, hogy az 1990-1991-es bajnoki évad a szegedi futball 50. első osztályú idénye is egyben!!!
Sajnos a vége ismét kiesés - osztályozóval a Diósgyőr ellenében; egyébként a szegedi találkozót volt szerencsém élőben látni az eredményjelző felüli kapu sarkánál ültem 10 méterre tőle, még kis nyikhajként; az élmény azóta is bennem van. A második bekapott gólunk, amire Lebonitzky csak lepkézett még itt van a szemem előtt...
Ez volt a hivatalos jogutód máig utolsó NB1-es szereplése...
1999-ben még felpezsdült a futball állóvize Szegeden egy bizonyos Nagylaki Kálmán révén, aki Kiskundorozsma csapatát először beköltöztette Szegedre(még a másodosztályban), majd Szeged LC-re keresztelte át, mert csak így juthatott önkormányzati támogatáshoz. Tehát 1999. augusztusában ismét első osztályú mérkőzést láthatott a népes szegedi közönség. A nyitó mérkőzésre úgy megtelt a Felső Tisza-parti stadion, hogy egy gombostűt sem lehetett leejteni(Ilyet csak az öregek láttak, de még a SZVSE-pályáján).
Szeged LC-Győri ETO 1-1!
Jó idénykezdet, csúfos vég. Az őszi szezon után, "félidőben" megszűnt a klub és ezzel együtt a minőségi futball is Szegeden.
Pár évvel később még feltűnt egy nagy célokra hivatott CSAPAT, az a csapat, amely az NBIII-ból felverekedte magát a feljutás küszöbére, amely szinte csak szegedi fiatal labdarúgókból állt, amely törvényszerűen ismét a megszűnésre kárhozhatott egy bosnyák "üzletember(?)" miatt!
A jelen
A jelenlegi helyzet(ez a mélypont, innen már csak feljebb van): egy Tisza Volán SC(helyi utánpótlás focisuli) nevű megyei I.-osztályban vitézkedő, feltörekvő fiatalokból, NBIII-ba feljutás előtt álló gárda, illetve a MI, szurkolók csapata: FK 1899 SZEGED névre hallgat és a legalsó osztályban harcol feljebb lépésért, a szegedi futball hagyományainak életben tartásáért, a diszkoszvetőért a szív fölött, a KÉK-FEKETE színekért, Szegedért...
Link: FK 1899 SZEGED
Forrás:Vitos György: 100 éves a szegedi futball! A SZAK-tól a SZEAC-ig
Goyo
