Nagyjából világosan látható itt sokak számára, hogy kedves kis országunkban igazán nagy baj van, számos tekintetben. Cikkemben a teljesség igénye nélkül megpróbálom felhívni a figyelmet egy-két problémára, és felvázolnék pár megoldási lehetőséget is ezekre. A politikai sallangok és a hatalom világától távol, egyetemes szemszögből, hideg fejjel van szükség arra, hogy igenis állat módjára kezdjük kongatni a vészharangot, ha nem akarunk a buckalakók szintjére süllyedt környezetben vegetálni.
Manapság az értékvesztés általános civilizációs probléma, a nálunk tapasztalható értelmi és érzelmi elsivatagosodás a világ nagy részére jellemző, sajnos igenis kézzelfogható. Egyre aktuálisabbá válik Oswald Spengler A Nyugat alkonya című műve, mely a hanyatló nyugati civilizáció összeomlását vetíti előre. Mivel mi is a tágabb értelemben vett nyugati civilizációhoz tartozunk, a kórkép ránk is vonatkozik. Megjegyzendő, hogy a Kelet sincs éppen jobb helyzetben, csak neki épp más gondokkal kell szembenéznie. Mindazonáltal fontos megjegyezni, hogy mindenkinek a saját portáján kellene söprögetnie, ergo a mi problémáink megoldását magunknak kell kezünkbe vennünk, nem máshonnan várni a segítséget.
Mik is lennének ezek a problémák?
Közöny
Érthetetlen számomra, hogy sokan nem látják, vagy nem akarják látni az őket körülvevő gond- és problémahegyeket, ha az ember fia pedig felhívja ezek egyikére-másikára a figyelmet, akkor lekezelő választ, vagy egy öreges legyintést kap. Huszonévesek viselkednek kiábrándult öregemberek szintjén. Pókerarccal süppedünk a szarba.
Szembenállás a saját kultúránkkal
Az MTklub legénysége tisztel és szeret más kultúrákat, azonban szomorúan tapasztalja, hogy a magyar kultúra iránt tanúsított érdeklődés mennyi kívánnivalót hagy maga után. Ennek oka az információhiány és a közöny, vagy a tudatos szembenállás.
Ez egy tökéletesen öngyilkos magatartás. A mérhetetlen megvetettség egyes jelentős személlyel, alkotással, szokással, termékkel, kezdeményezéssel szemben. A "szar, mert magyar" bődületes baromsága körülbelül a "kiment a ház az ablakon"jelenséghez hasonlítható értelmi színvonalat feltételez. Sokan legyintenek, "Á, ugyan, mi mást vártál, ez Magyarország, külföldön bezzeg". A külföldön bezzeg frázis gyakori alkalmazása arra enged következtetni, hogy az illető gyakran egyáltalán nincs tudatában az adott dolog külföldi vonatkozásának, csak megszokásból mondja. A jelenség forrása a múltban rejlik. Különféle módszerekkel sikerült megroppantani a magyar nép gerincét és sárba tiporni önbecsülését. A gulyáskommunizmusban a diktatúra fizikai, szellemi és lelki terroreszközeivel, az irányíthatatlan kokakólakapitalizmusban pedig a pénz, a javak halmozásának, a fogyasztásnak szakrális, már-már isteni szintre emelésével. Olykor szándékos rombolás történt, máskor csak tudatlan idióták barmoltak szét mindent, ami értékes, racionális és hagyományos. Mint amikor olyan áll neki fát metszeni, aki maximum addig gyufa formájában találkozott az anyaggal.
Sok-sok évvel ezelőtt láttam egy rövidfilmet, melyben a "vásárolj magyar árut"szlogent kritizálták, azzal érvelve, hogy a magyar áru rossz minőségű, érdemesebb a manapság már bárhol elérhető külföldit választani. Köszönöm e rettenet készítőinek azt a magot, amit elplántáltak bennem akkor! A kis magból mára egy hatalmas ágas-bogas fa nőtt ki. A fejemben ugyanis azóta érlelődik a gondolat, hogy nagy baj van itthon, és az óta szeretem a magyar dolgokat. Fordítva sült el, barátocskáim!
A közelmúltban pedig a TV-t kapcsolgatva az ATV-n kaptam el egy horrorba illő kijelentést Friderikusz műsorában Popper Péter ismert pszichológustól: "A magyar nem győztes nép." "Mi a szarnak kell ez?" - méltatlankodtam, és pár mondat múlva tovább is kapcsoltam. Már megbántam, mert elemezni kellett volna az érvrendszert, amivel ezt a hülyeséget alátámasztotta. Annyit mindenesetre még elkaptam, hogy nem voltak győztes csatáink (Pozsonyi csata 907, Nándorfehérvár 1456, Bécs elfoglalása 1485, Egri diadal 1552, tavaszi hadjárat 1849 és még lehet sorolni) és, hogy a magyar jogállamiság Mohács óta megszűnt, történelmünk kudarcok sorozata. Na puff! Pszichológus! A lélek ismerője, gyógyítója. Mit demoralizál itten? A suszter maradjon a kaptafánál, a pszichológus nem történész. Írogassa méltán híres könyveit, de ne mondjon ilyeneket, mert megáll az ember esze. Neki pont a sebek gyógyítgatása és a megoldás keresése lenne a feladata, nem pedig ilyen elkeserítő és ráadásul igaztalan kijelentések puffogtatása. Tudom persze, hogy zivataros a történelmünk, de ezért nem kell leírni minket és vesztesnek tekinteni. Hát nem itt koptatjuk a flasztert már ezerszáz éve? (Egyes elméletek szerint pedig már jóval régebb óta.) Annyi csapás után még mindig fel tudtunk állni és megmaradtunk. Nem véletlen, ha valaki megnéz egy ezer évvel ezelőtti állapotot tükröző térképet, nem sok mostani államot számol rajta össze, de mi ottan virítunk. Nem mi kényszerítettük futásra fél Európát? Nem mi tartóztattuk fel tán a törököt, nem mi voltunk a kereszténység védőbástyája? Nem mi vertük be az első szöget a Szovjetunió koporsójába? Nem mi adtunk megszámlálhatatlan kiváló koponyát Európának és a világnak? Nincs olyan szeglete a Földnek, ahol a magyarok még nem tették le a névjegyüket. Sokat szenvedtünk, sokszor voltunk padlón, de rengeteg eredményt értünk el, ezekre kéne a hangsúlyt fektetni. Ezekkel kéne foglalkoznia a nemzeti és történelmi emlékezetnek. A magyar történelemtanításban is épp ezt kéne kihangsúlyozni. Szerencsétlen módszertan tanárom az egyetemen azon erőlködik, hogy a fejünkbe verje, hogy ne beszéljünk a kölköknek a különféle honfoglalás-elméletekről, Trianonról, 56-ról. Szerinte ez politika. Szerintem meg akkor vinnénk politikát az osztályterembe, ha tudatosan elhallgatnánk a történelem egy-egy szeletét, vagy a legújabb kutatási eredményeket figyelmen kívül hagyva, direkt az avítt és idejét múlt elméleteket hangoztatnánk a diákok előtt, eszelős dogmák fenntartása érdekében. Szánalmas őskövület. Elrobogott mellette az élet, mint a brassói gyors. Mi bajuk van ezeknek...? Adjuk csak meg a diákoknak a választás lehetőségét, ne nézzük le őket, csak mert kisebbek nálunk. Mutassunk nekik pár tájékozódási pontot.
Nem baj, ha valaki szereti más népek kultúráját és számára oly sok kedves dolgot azokból merít. De abszolút nonszensznek tartom, hogy valaki dacból elutasítson mindent, ami hazai. Minden kultúra tele van szép és hasznos dolgokkal, pont a sajátunkban nem tudjuk meglátni ezeket?
Tehetetlenség érzése, apátia, önsajnálat, önfeladás
Sokan éreznek így. Nem látják az eszközöket, nem találják a megfelelő metódust, el vannak keseredve, másokra bízzák magukat és sorsukat, olyanokra akik nem restek elrontani a kedvüket. A munka már önmagában gyógyítólag hat a lélekre. A"nincs értelme" érzés az én filozófiám szerint kiiktatható, a "ha már egy emberhez eljutott, amit csinálok és pozitív hatással volt rá, akkor már megérte" logikával. Mert lehet, hogy az a valaki majd nálam jobban csinálja és talán hegyeket is megmozgathat, de akkor is Én adtam neki a kezdő lökést.
Egy eszköznek pedig itt van a Magyar Trendi Klub, melyet azért hoztunk létre, hogy minél többen felszabadítsák a bennük rejlő energiákat és hozzájáruljanak a nemzet gyarapodásához.
Az MTklub célja, hogy segítsen energiát meríteni a múlt és a jelen vívmányaiból, egy szebb jövő felépítése érdekében, ahol szeretik a magyarok a kultúrájukat, megbecsülik és megőrzik azt, méltó módon örökítve azt az utókorra és elismertetik azt más nemzetek fiaival, lányaival. Mindezt mai, 21. századi formában teszi, közérthetően, fiatalosan és talán kissé szemtelenül.
A magyarok üstben fortyogó mannája a magyarság legjobb szellemi és fiziai tettei miatt ajándékként hull alá az égből. Mintha ebből a mannából táplálkoznánk évezredek óta és merítenénk erőt, ha szükség van rá, főleg a bajban. Ez persze nem végleges. Jól kell vele gazdálkodnunk és a magyarságnak újra kell termelnie, a múlthoz hasonló nagy tettekkel, hogy el ne fogyjon. Az MTklub bemutatja miből volt képes és képes most is újratermelődni, hogy ösztönözze és meggyőzze az embereket: a magyar nép még mindig képes az ilyen nagy cselekedetekre.
Fontos, hogy rend legyen a fejekben, a magyar kultúrával kapcsolatban és felvértezzük olvasóinkat, tagjainkat lelki és mentális munícióval a mindent uniformizáló és kiüresedő világgal szemben. Mert ha mentálisan rendben van egy nép akkor abból következik, hogy tud hasznos munkát végezni és sokat dolgozni, tehát hamarosan megerősödik és fizikálisan is rendbe jön.
Nem szabad sajnáltatni magunkat és feladni elveinket! Sokszor az a probléma, hogy mi is átveszük azok érvrendszerét, akikkel nem értünk együtt, azért, hogy megfeleljük azok elvárásainak. Merjünk merészek lenni, merjünk újítani, merjük kifejteni véleményünket. Az MTklubnak nem kossuthlajosokra van szüksége, hanem lelkes emberekre, akiknek fontosak az általunk képviselt elvek.
Testvérharc, ellenségeskedés
Széthúzás, klikkesedés meg egy halom szinonima erre a szintén öngyilkos mentalitásra. Hiába, ez a világ az egyén kultuszát ajnározza és nem a közösségek érdekeit tartja szem előtt. Mégis nyilvánvaló, hogy egyedül minden nehezebb. emelkedjünk fel önmagunk kisstílűségén, és - uccu rajta - keressünk kapcsolódási pontokat hasonló kezdeményezésekkel, egyesületekkel, szervezetekkel, kisközösségekkel, baráti társaságokkal, lelkes emberkékkel, akikkel összefogva hatékonyabban tudjuk működtetni kedvenc klubunkat, vagy egyéb remek kezdeményezést. Persze az egészséges rivalizálás és szurkálódás szükséges és olykor jó móka, de nem az ellenséget kell látni a másikban és irigykedni vagy áskálódni, hanem segíteni, támogatni minden hasonló tevékenységet. Ha esetleg ők az ellenkezőjét gondolják ezeknek az alapelveknek és inkább a sárdobálás metódusát választják, még mindig ott az egyezményes nemzetközi középső ujjas kézjelzés, de fölösleges értelmetlen vitákba és energiafecsérlő adok-kapokba belemenni, „ugorgyunk” ilyenkor, sok dolgunk van még.
Lustaság
Ez egy kibaszott népbetögség! Bárminemű aktív és hasznos tevékenységgel szemben érzett ellenszenv. Sokan szájhősködnek, nagy ötleteik vannak, szeszfilozofálnak, de aztán amikor cselekedni kéne akkor megáll a tudomány. Igenis néha erőszakot kell venni magunkon, hogy végrehajtsunk egy-egy feladatot a kitűzött cél érdekében. Lehet, hogy nem kellemes érzés, de az eredmény minden esetben kárpótol és jó érzéssel tölt el. Legalább annyit tegyünk, hogy ha akad egy jó ötletünk, ne habozzunk lejegyezni és ha nem tudjuk megvalósítani, akkor segítséget kérni vagy másokkal megosztani, hátha aztán valaki megvalósítja azt. Néha igenis ki kell hagyni egy-két bulit, vagy korcsmázást, mert aztán megöregszünk és műfogsorcsere közben azon filózunk, hogy nem tettünk semmi értelmeset és maradandót az életünkben.
Hedonizmus, mának élés.
Az értelmetlen önpusztítás is tipikus tünet. Sokan a kilátástalanságot és a tehetetlenség miatti űrt próbálják kompenzálni a konstans valóságkikapcsolással. A delíriumközeli állapot és folyamatos mámorba való menekülés segít elbújni a gondok elől.
Azonban az alkotás, cselekvés, hasznos tevékenység ugyanúgy kikapcsol, de fel is tölt. Nem kell lemondani a jó kis bulikról, korcsmázásokról, csak oda kell figyelni magunkra. Sörözz, alkoss, gyarapíts. (Ez a sorrend nem feltétlen a preferencián alapul;)
Tudatlanság, elbutulás, befolyásolhatóság
E rettenetes triász folyamatosan és feltartóztatatlanul nyomul előre, szedi áldozatait. Sokan egész egyszerűen semmit nem tudnak a körülöttük lévő világból. A tévéből és a rádióból folyamatosan ömlik rájuk a kívánatosnak tartott, gondosan összeválogatott tudatoldó massza, emiatt látókörük teljesen beszűkül. Nem tudják, hogy milyen csodálatos világ van a szellemi börtön falain kívül. Elég lenne csak egy-két remek könyvet elolvasni, rádióban nem játszott zenét meghallgatni, megfelelő helyen kirándulni, és egyből rádöbbennének, hogy mit veszítettek eddig. Az MTklubnak az is feladata, hogy felkeltse az érdeklődést az értékes magyar dolgok iránt, és hogy kirángasson pár emberkét ebből a posványos homályzónából, mivel a műveletlenség és elbutulás felhőkarcolónyi méreteket öltött. Az ország átlagának szellemi teljesítménye gyakran egy Mónika-show-beli vendégre emlékeztet, és mint tudjuk az elbutított, agyatlan tömegmassza könnyen a nagy manipulátorok lojális hadseregévé válik. Az általuk képviselt és piedesztálra emelt értékrend, dogmák és magatartásformák az agyatlan zombisereg szocializálódásának forrásai.
E miatt fontos, hogy minél több emberhez eljusson a Magyar Trendi Klub híre és olyan dolgokat ismertessünk meg a különböző entitásokkal, hogy azok rádöbbenjenek: "Igenis van választási lehetőségem, igenis rengeteg csodálatos dolog van ebben a kultúrában, hajjaj, csak győzzem beleásni magam". A közvetítő szerep is rendkívül fontos: naivitás lenne azt hinni, hogy az oldal minden idetévedőt magával ragad, de ha felvértezzük magunkat egy kis tudással és aztán mesélünk az itt olvasottakról és látottakról. Már annak is nagy jelentősége van ha esetleg ajánlunk valamit, amiről itt szereztünk tudomást. Lehet, hogy valakinek megtetszik egy-két dolog; meglátogatja például a Magyar kálváriát, vagy elzarándokol Csíksomlyóra, esetleg elolvassa Tamási Áron Szülőföldem című könyvét. Terjesszétek az igét MT testvéreim! :)
A fentiekben volt pár javaslatom a helyes gondolkodás kialakítására. Álljon itt még pár alapelv, ami még segít megtalálni a megfelelő utat.
Tájékozódás, nevelés, tanulás
Az MTklubnak iránytűként is szolgálnia kell. Muszáj megmutatni mivel érdemes és mivel kellene foglalkozni. Segítséget kell nyújtanunk a jó irány megtalálásában, azoknak akik nem mozognak otthonosan a magyar kultúra talaján. Fontos az értékközvetítés és segítségnyújtás a kultúra új területeivel és az MTklubbal frissen találkozóknak, segíteni a csatlakozni vágyóknak, hogy beilleszkedjenek a közösségbe, nevelni környezetünket, tudásszögeket ütögetni a fafejekbe. Semmi esetre sem mereven, atyáskodóan, hanem egyenrangú partnerként kezelve minden MT gondolkodású emberkét. Ne felejtsük el, hogy ez nem utolsósorban egy elég jó szórakozás is.
Alternatívák keresése, aktivitás, alkotás, szerveződés
Fontos, hogy motiváljuk egymást és aktivitásra, munkára biztassuk társainkat. Ha valakinek van jó ötlete, javaslata az szóljon hozzá ehhez a cikkhez, vagy küldje el nekünk elektromos levélben. Még jobb, ha ír egy konkrét véleményt arról, hogyan lehetne kiutat találni ebből az áldatlan állapotból. Senkit ne tántorítson el, ha esetleg úgy érzi, hogy nem tud jól írni, vagy fogalmazni, az ötlet maga az, ami elsődleges, aztán következik csak a megvalósítás. Egy jó témafelvetés lavinát indíthat el és az ötlet később kiforrja magát. Kicsit olyan felfogást kell alkalmazni az MTklubbnál, mint a 70-es években frissen alakult fiatal punk bandáknak. Nem igazán tudtak zenélni, de az üzenet, az attitűd, a megjelenés teljesen új, nagy hatású és felforgató volt, ami felrázta a zeneipar poshadt állóvizét. Ezt a hozzáállást nekünk is magunkévá kell tennünk. Alkotni valamit a pozitív cél érdekében sosem hiábavaló.
Ha valakinek az MTklub adta keretek nem megfelelőek és teljesen más elképzelései vannak vagy más területen tudna alkotni, akkor ne féljen belevágni. Természetesen mi azt szeretnénk, ha minél többen csatlakoznátok hozzánk, de kinek a pap, kinek a papné.
Szelekció
Válogassunk tudatosan, hogy miket olvasunk, hallgatunk, nézünk, vásárolunk, fogyasztunk. A tudatos cselekvés adja a választás lehetőségét.
Búcsúzóul
És hogy miért lett Szürke vihar a cikk címe? Kettős jelentése miatt választottam ezt a címet. Egyrészt az elszürkült emberek szürke élete és gondolkodása miatt, másrészt pedig a tenni akarók, az ész, a rendkívüli szürkeállománnyal rendelkező, cselekvő egyének miatt. És remélhetőleg az utóbbi győzedelmeskedik az előbbi fölött és annak negatív mentalitását igazi égi karneválként söpri majd el a szürke vihar.
kri
